A Muso Jikiden Eishin Ryut a történet szerint Hayashizaki Jinsuke Minamoto No Shigenobu alapította az 1500-as évek végén. Az 1478-tól 1577-ig tartó időszak a Sengoku Jidai azaz Japán háborús időszaka volt. Ezekben az időkben a harctereken minden megengedett volt, ami a küzdelmet sikeressé tehette. Bármilyen eszközzel és bármilyen módon harcolhattak a győzelem érdekében. Ennek a korszaknak, a könyörtelen háború korszakának a gyermeke volt Jinsuke Shigenobu.
Elmondhatjuk, hogy az Eishin Ryu technikái a valóságban kipróbált, harctéri körülmények között bevált formákon alapszanak.
Később főleg az 1700-as évek közepétől kezdve sorra jelentek meg olyan iskolák, amelyek valós körülmények között soha ki nem próbált, de látványos és akrobatikus gyakorlatokkal próbálták a tanítványokat a Dojoba becsábítani.
Ezzel ellenkezőleg az Eishin Ryu letisztult, célratörő és sallangoktól mentes technikái egy letűnt kor örökségét adják át az IAI-t gyakorlóknak. Ez a fajta hagyományőrzés, a stílussal kapcsolatos történelmi tudás megismerése, a kultúra befogadása az edzések során kiállt fizikai és szellemi terhelés mindenképpen tiszteletre méltó.
A korabeli harcművészeti ágakon belül Hayashizaki egy sallangoktól mentes, a becsületes, nyílt párharcon alapuló kardforgató stílust teremtett. Ennek utána elkezdte bejárni az ország prefektúráit, ahol számos tanítvány csatlakozott hozzá, aki el szerették volna sajátítani az EISHIN RYU esszenciáját. Általa a kard művészete népszerűvé vált és sok más stílusra jelentős hatást gyakorolt. Tanítványai közül sokan ezeken az alapokon új stílust alapítottak, fejlesztettek ki.
Utóda, 2. Soke, Tamya Heibei Shigemasa oktatta tovább a technikákat, majd továbbadta az iskola vezetését.
További nagymesterek:
3. Nagano Murako Nyodo Kinrosai
4. Momo Gunbei Mitsushige
5. Arikawa Shozaemon Munetsugu
6. Banno Danemon No Jo Nobusada
A hetedik Soke , Hasegawa Chikaranosuke Eishin, tehetsége egyenértékű volt Hayashizaikval. Ő volt, aki először alkalmazta a katana élével felfelé történő elhelyezést az obiban, amely gyorsabbá tette a kard rántást és vágást, ezt nevezik az Eishin féle kardviselésnek. Hasegawa Eishin formálisan rendszerezte az iskola vazáit, számos új technikát is bevezetett, melyek Tatehiza No bu formák.
8. Arai Seitetsu Kiyonube
9. Hayashi Rokudayu Morimasa
10. Hayashi Yasudayu Morimasa
11. Oguro Motoemon Kiyokatsu
Kiyokatsu Soke nem jelölt ki hivatalos utódot, így a két tanítványa két külön Dojoban vitte tovább az Eishin Ryu vonalát.
Jelenleg mindkét vonal hitelesnek számít. A Tanimura Ha a Muso Jikiden Eishin Ryu-ba olvad, míg a Shinomura Ha a Muso Shinden Ryu-vá válik.
A Tanimura Ha:
12.Hayashi Masu (Masa) No Jo Masanari (Seishi)
13.Yoda (Manzai, Manzo, Sansho) Yorikatsu
14.Hayashi Yadayu (Seiki) Masayori (Masataka)
15.Tanimura Kame No Jo Yorikatsu (Sugio)
16.Goto Magobei Masasuke (Seiryo)
17.Oe Masamichi (Shikei) 1852 – 1927
Oe Masamichi Soke felismerte, hogy fontos Tosa tartományon kívül is oktatni, mert különben a technika a feledés homályába vész. Harcolt a Tokugawa korszak végén 1865- 1867 közötti Hammaguri Gommono Ikusaban, amelyet Kiotoban vívtak. Ennek a háborúnak a valóságos tapasztalatai rányomták bélyegét az oktatás módszereire. Masamichi nagyon hatékony, erőteljes technikát tanított és adott tovább. Újra rendezte a Katákat, vazákat ( Seiza (shoden), Tatehiza (Chuden), Okuiai (Okuden) és Kumitachi ).
Mivel Oe Masamichi nem jelölt ki egyértelmű utódot így három mester jelentkezett a 18. nagymesteri cím birtoklásáért:
– Yamanouchi Ha,
– Hokiyama Ha,
– Masaoka Ha.
A Yamanouchi Ha:
18.Yamanouchi Toyotake
19.Kono Kanemitsu
20.Onoe Masamitsu
Napjainkban a 21. Soke az IAI-t jelenleg is gyakorló és oktató Sensei Sekiguchi Takaaki (Komei) lett.
Sekiguchi Takaaki (Komei)
21. nagymestre – Muso Jikiden Eishin Ryu Iaijutsu
Sekiguchi Takaaki (Komei) Sensei 1946. március 20.-án született Saitama megye, Hanyu városában.
Már fiatalon karatét (Goju ryu), kendot, kobudot és yawarát tanult, majd középiskolás korától az IAI tanulására koncentrál. A Meibukan Dojoban ismerkedik meg az IAI alapjaival és itt gyakorolhatott valódi kardal, a dojo Onoe Masamitsu, a 20. soke vezetése alatt állt.
Hosszú idő alatt, kitartással, szigorú edzés rendel sikerült eljutnia odáig, hogy életét teljes egészében a IAI Jutsu tanításának az edzéseknek szentelje. 1980-ban a Jyukucho (iskolavezetői) tisztséget kapott.
Több mint 50-re tehető azon országok száma ahol Sekiguchi Sensei időszakosan tanít illetve engedélyezte az Eishin Ryu oktatását.
Fő célja, hogy az IAI-t, mint kulturális örökséget megossza az az iránt érdeklődő emberekkel, és a gyakorlás révén bevezesse őket az IAI szellemiségébe is.
Sekiguchi Sensei az Iaido Nemzetközi Szövetségében és a Japán Klasszikus Harcművészetek Iaido Szövetségében elnöki pozíciót tölt be.
1995-ben a Nihon Budokan, Japán legfontosabb harcművészeti szervezete a tradicionális harcművészetek fennmaradásáért végzett kiváló munkájáért kitüntetésben részesítette.
2013-tól a WOMAU világ harcművészeti unió alelnöke.
